hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció: polgárjogilag az esélyegyenlőség megtagadása személyektől és közösségektől személyes adottságok és erkölcstelen meggondolások alapján. A ~ sérti az →egyenlő bánásmód követelményét. – 1. Közvetlen a ~, ha valakit, vagy valamely csoportot tulajdonságai miatt más, velük összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek és tárgyilagos mérlegelés szerint ennek nincs ésszerű indoka. A törvény 20 olyan tulajdonságot sorol fel, melyek az egyéb feltételek megléte esetén megalapozhatják a hatóság eljárását. Ezek: 1) nem, 2) faj, 3) bőrszín, 4) nemzetiség, 5) etnikai kisebbséghez tartozás, 6) anyanyelv, 7) fogyatékosság, 8) egészségi állapot, 9) családi állapot, 10) vallási vagy világnézeti meggyőződés, 11) politikai vagy más vélemény, 12) anyaság (terhesség) vagy apaság, 13) szexuális irányultság, 14) nemi identitás, 15) életkor, 16) társadalmi származás, 17) vagyoni helyzet, 18) érdekképviselethez tartozás, 19) foglalkoztatási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős vagy határozott időtartama, 20) illetve egyéb helyzet vagy tulajdonság. – 2. Közvetett ~, ha valamely intézkedés látszólag semleges, tehát megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, de a 20 tulajdonság valamelyikével rendelkező személyt vagy csoportot lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe, mint más velük összehasonlítható helyzetben lévőket. – 3. ~ a zaklatás: a 20 tulajdonság valamelyikével összefüggő, emberi méltóságot sértő magatartás, melynek az a célja, vagy a hatása, hogy valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakuljon ki. – 4. ~ a jogellenes elkülönítés: a 20 tulajdonság valamelyikével rendelkező személyek másoktól történő elkülönítése, ésszerű indok nélkül. – 5. ~ a megtorlás: az egyenlő bánásmód megsértése miatt fellépő, eljárást indító vagy abban közreműködő személynek jogsérelem okozása, vagy ezzel való fenyegetés. V.G.

2003. évi CXXV. Törvény és 362/2004 (XII. 26.) kormányrendelet.